
	©2010 freespirit.hu Minden jog fenntartva.

A templomosok titkos szigete

Számos legenda él még ma is a templomos lovagokról. Valóban közöttük lehettek Jézus leszármazottai? Dániában különös, kör alakú templomok vannak, melyeket nekik tulajdonítják...

Szerző: Viki | Forrás: Elixir | 2010-08-30 08:40:00

A templomosok titkos szigete címmel Erling Haagensen és Henry Lincoln tollából jelent meg az a könyv, amely feltárja a középkori Skandinávia, Franciaország és Jeruzsálem rejtélyes kapcsolatát - a nyomok egészen az ókori Palesztináig vezetnek.

Különös építmények, kincsek

Borholm legalább tízezer éve lakott, a bronzkor (Kr. e. 3000-2000) egy különösen gazdag kultúra nyomait hagyta hátra. Ugyanebben az időszakban állították fel a szigeten található több száz menhirt. Ezek a hatalmas súlyú megalítok mindenhol felbukkannak a szigeten, bár az ilyen történelem előtti kőemlékek meglehetősen ritkák a skandináv tájakon. Vajon miért állítottak köveket ilyen hatalmas mennyiségben a szigeten?

1985 végén különös kincset ástak ki az egyik mezőn: közel háromezer darab, apró, kb. 2,5 cm-es aranylemezkét, amelyeket rendkívül finoman dolgoztak ki, jóformán csak mikroszkóp alatt láthatók a kivésettségük. Előtte alig száz ilyen került elő a skandináv tájakról. A vert aranylemezeken kb. 100 figurát lehetett fölfedezni: hosszú hajú, királyi öltözetet viselő személyt. Az aranylemezkéket a Kr. u. 40-60 körüli időszakra datálják, amikor is a Merovingok - "hosszú hajú királyoknak" is nevezték őket - uralkodtak a mai Franciaország egykori területén. A lemezek rendeltetése homályos. A Merovingokkal való kapcsolat azonban közelebb hozhatja a megoldást: a szerzők szerint a bornholmiak a Merovingokon keresztül Jézus leszármazottjainak tekinthetők.

A legendák ma is élnek

Egy régi bornholmi legenda szerint a szigetnek 14 temploma volt. Ismert azonban, hogy a középkorban 15 igen különös templom épült a szigeten, ebből 11 még használatban van. Ezek nem hasonlítanak Dánia többi templomához. Négy közülük kör alaprajzú, ami azt jelenti, hogy a világon sehol se fordulnak elő ilyen templomok ilyen gyakorisággal. (A templomos lovagoknak voltak kör alakú templomaik, ezeket megtalálhatjuk Angliában és Franciaországban is. A bornholmi kerek templomok egyszerre voltak kápolnák és erődök is. A lovagok vélhetően egyszerre voltak szerzetesek és harcosok.)

Skandináviában az első templomok fából épültek, az eredeti fatemplomok nyomai azonban nem bukkantak fel Borholmon, így elképzelhető, hogy eleve kőből emelték azokat. Különlegességük még, hogy alaprajzukat egymásba érő vízszintes körök alkotják. Dániában sehol máshol nincsenek ilyen templomok. Felmerül a kérdés: mi lehetett-e különleges tervezés oka? Honnan eredhet a tervezési stílusuk? És vajon mikor épültek?
Segíti a válaszadást, hogy gótikus stílusjegyek is megfigyelhetők rajtuk.

Mágikus tudás birtokában voltak?
A gótika rendkívül rövid idő alatt érte el csúcspontját 1130 körül, miután a templomos lovagok visszatértek a Szentföldről 1127-ben. Kevesebb, mint száz év alatt nyolcvan ilyen csoda épült. Gomba módra szaporodtak a katedrálisok, az építészet elképesztő csodái, a geometriai, a matematikai és a műszaki tudományok kiemelkedően fejlett ismeretének bizonyítékai. De honnan származott vajon a szaktudás? Sokak szerint a goetik görög szóból ered a gótika, ami mágikust jelent. A bornholmi templomok eredete régóta viták tárgyát képezi a szakértők körében.

Felvetődött az a kérdés is, hogy a templomok elhelyezkedése korántsem nevezhető mellékesnek, mintha valamilyen geometriai kód szerint jelölték volna ki a helyszínt.

A szimbolikus geometria a katedrálisok építésének fontos eleme. Anélkül, hogy bonyolult matematikai fejtegetésekbe bocsátkoznánk, fogadjuk el, hogy létezik egy titkos matematikai nyelv, léteznek transzcendentális számok. A számok szimbolikáját szerte a világon megtalálhatjuk, az egyiptomi piramisokban, a görög templomokban, Indiában, Kínában vagy Dél-Amerika szent épületeiben. Nem lehet véletlen, hogy ugyanez a titkos nyelv bukkan fel Bornholm templomaiban is. A részletek jelentős hányada egyértelművé teszi egy "beavatott" mértani szakember részvételét az építkezéseken. Bornholm a matematika és a geometria kincstára.

A megoldás a csillagban rejlik?

Izgalmas összefüggésekre bukkanhatunk. Ha rácsodálkozunk a geometria, a számok, az arányok és a szögek mesteri alkalmazására, ősi matematikai problémák egyedülálló megoldási módjai tárulnak elénk. Borholmon felfedezhetjük a gondosan elrejtett ötágú csillagot a templomok elhelyezkedésében. Ez a mértani forma ebben az esetben is a rejtély szíve.

A rennes-le-chateau-i kutatások során is a csillag volt az első alakzat, ami felbukkant, a híres Ötszög-hegység felfedezése volt az, ami megmutatta a további utat. Az ötágú csillag formája ősidők óta óriási tekintély, semmihez sem hasonlítható tisztelet tárgya volt a földmérők, az építészek és a kőművesek körében. Az a szerzők által fölfedezett tény is, hogy a templomok az ötágú csillag "kódjának" megfelelően helyezkednek el a szigeten, bizonyítja, hogy az építők "beavatottak" voltak. Bebizonyították, hogy a templomos lovagok az ilyenfajta rejtjeles üzenetek nagy ismerői voltak.

Különös történetek és egybeesések

Az építők "beavatottságának" más, érdekes bizonyítékairól is olvashatunk a könyvben. Egy Starck nevű úr, a weimari udvar különösen képzett káplánja, 1767-ben azt állította, hogy ő a templomos lovagok lelkésze, holott mindenki azt hitte, a rendet már rég feloszlatták. Állítása szerint bizonyos papok belső, titkos társaságot alkottak a rendben, és a jeruzsálemi Szent Sír temploma kanonokjainak közvetlen leszármazottjai voltak. XIII. Károly svéd király különösen nagy figyelmet szentelt Starck állításainak, nyilván döntő hatással voltak rá a káplán gondolatai, amikor megalapította a Svéd Szabadkőműves Társaságot. A skandináv szervezet állítása szerint ők az eredeti középkori rend valódi, ám titkos folytatói, s fel tudják mutatni mindazokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az első templomosokkal fennálló kapcsolatot.

Jeruzsálem... esszénusok... Jézus vérvonala... Merovingok.... temlomos lovagok... Rennes-le-Chateau... Borholm... csak feltételezéseink vannak, de néhány furcsa egybeeséséről még említést kell tennünk. Amikor az 5. századi Meroving király, Childeric sírját feltárták, háromszáz darab aranyból készült méhet találtak a sír tárgyai között. (Napóleon császár, aki közeli kapcsolatban volt a szabadkőművesekkel, ezeket felvarratta a koronázási öltözékére, Szent Bernátnak pedig a méhkaptár szerepelt a pecséthengerén.)

Ma sem tudhatunk biztosat

A szerzők feltételezései kapcsolatot tártak fel Borholm szigete és az önmagában is rejtélyes Rennes-le-Chateau faluja között. A rendkívül befolyásos Szent Bernát halálával a templomosok fontos védőbástyát veszítettek el. Fel kellett készülni az esetleges támadások elhárítására. Logikusnak tűnhet, hogy biztos helyre akarták elrejteni a rend kincsét, akármi legyen is az. Szükségük lehetett egy olyan rejtekhelyre, amely elég távoli, és látszólag semmilyen kapcsolata sincs a renddel. A könyv tehát megmutatja, hogyan kapcsolódik össze elválaszthatatlanul a Föld ezen két parányi pontja: szemmel láthatólag mindkét helyszín magán viseli azoknak a mesteri építőknek a keze nyomát, akik ugyanazzal a szakértelemmel, ugyanazzal a tudással bírtak, s akiket ugyanaz a vágy vezérelt: megfelelő rejtekhelyet keresni kincseiknek.

És hogy mi ez a kincs? Mint láttuk, csak feltételezéseink lehetnek. A bornholmi alaprajzban elrejtett információ azonban mindenesetre felbecsülhetetlen értékű ősi tudásra utal.

Kapcsolódó cikkek:

Cimkék:
történelem, legenda, kincs, lovagok, kőemlék, kultúra, vallás, templom